Leállítottam az autót az aréna előtt és bementem a többiekkel együtt.
-Hű, de rég jártam itt. - nézett körül Elena.
-Sziasztok, srácok. - köszönt Lou, a fodrászunk, kezében Lux-szal.
-Szia, gyönyörűségem. - loptam el rögtön babáját és vele játszottam - Lou, ő itt Elena, az egyik legjobb barátunk. Elly, ő itt Lou, a fodrászunk és Lux a kislánya.
-Szia. - fogtak kezet egymással - Gyönyörű kislány. - mosolygott Elena, miközben Lux-ot nézte.
-Köszönöm. - mondta Lou és megsimította Lux fejét, aki az ölemben ficánkolt.
-Hupsz, telefon. - éreztem meg zsebemben az egyenletes rezgést - Fogd meg egy picit. - nyomtam Elly kezébe Lux-ot és kihalásztam a telefonom - Egy pillanat - súgtam Elena-nak, aki nem nagyon tudta, hogy mit kezdjen a gyerekkel.
Gyorsan körbe néztem, a fúk a színpadon őrjöngtek, Lou Paul-lal beszélt, úgyhogy senki nem tudta átvenni Lux-ot.
-Sietek. - nyugtattam Elly-t, aki folyton a fejét rázta, majd felvettem a telefont és arrébb sétáltam.
-Szia, Misi. - szóltam bele a telefonba és egy pillanatra hátranéztem. Elena sóhajtva leült egy székre és mosolyogva kezdett el Lux-nak beszélni. Tudtam, hogy jó kezekben lesz nála.
-Kerestél. - szólt bele unott hangon.
-Beszélnünk kell. - mondtam és még odébb sétáltam. Miután letettem a telefont visszamentem és Elena-ékat kerestem a tekintetemmel. Meg is találtam őket hamar és halkan mögéjük sétáltam. Néztem, ahogy nevetve játszanak és tudtam, ha Elly egyszer anya lesz, akkor a gyereke kifogta a tökéletes anyukát, hisz mindig vidám volt és mérhetetlen türelemmel áldotta meg az élet.
-Na hol a baba? - tette kezeit szeme elé - Itt a baba! - vette le szemeiről kezét, mire Lux visító nevetésben tört ki.
-Hol van Lux baba? - játszotta ugyanazt - Itt van Lux baba! - nevetett Lux-szal együtt.
-Ki vagyok, meg tudod mondani? - fogta meg a csöppség kezét.
-Elly. - pislogott Lux.
-Nagyon ügyes. - vigyorgott Elena. Lux nevetve hátrahajolt, míg Elena a hátát fogta, majd vissza. És ezt újra meg újra eljátszották, Lux nagyon élvezte.
Észrevettem, hogy a fiúk is mosolyogva nézik Lux-ékat. Tekintetem összekapcsolódott Louis-éval és tudtam, mire gondol. Taylor, sose csinált ilyet. Jó, egyszer elmentünk sétálni Lux-szal és fogta az ölében, de ennyi. Olyan volt, mintha Lux ott se lenne, csak beszélt és beszélt valami őrült rajongóról. Vagy egy piros ruháról? Már nem is emlékszem...
-Látom, egymásra találtatok. - tettem kezemet Elena vállára, mire felém kapta a fejét.
-Igen. - bólogatott - Na, ennyi volt, Lux, örülök, hogy játszottunk. Visszaadlak Harry bácsinak. - emelte fel.
-Nem. - rázta a fejét Lux.
-Mi az, hogy nem? - kerekedtek el a szemeim.
-Elly-t akarom, Elly-t! - hadonászott össze-vissza.
-Ellenem fordítottad? - néztem nevetve Elena-ra.
-Dehogy. - nevetett - Lux, menj oda szépen Harry bácsihoz.
-Nem. - makacskodott.
-Kérlek szépen.
Erre Lux szót fogadott és felém nyújtotta apró kezeit, hogy vegyem az ölembe. Felemeltem és orromat odanyomtam az övéhez.
-Szeretsz még te rosszcsont? - kérdeztem.
-Igen. - ölelte át a nyakam, és szorosan hozzám bújt.
-Akkor jó. Menj vissza anyához. - tettem le és kicsike lábain Lou-hoz szaladt, aki kézen fogta és hátra vitte.
-Feljössz a színpadra? - nyújtottam Elly felé a kezem.
-Persze.
Kézen fogva felszaladtunk a lépcsőn, majd beálltunk a színpad közepére.
-Harry, ez csodálatos.
-Igen, szerintem is. - karoltam át a derekát, államat a vállára téve.
-És te ezt hányszor átélted már. - sóhajtott.
*Elena szemszöge*
Ahogy ott álltunk Harry-vel a színpadon el kezdett remegni a lában és azok a bizonyos pillangók ultragyorsasággal csapkodtak a gyomromban, de most kivételesen nem Harry közelségétől (na, jó lehet, hogy egy picit az is közre játszott) hanem a látványtól. Egyszerűen gyönyörű volt.
-Neked is rendes hangod van, kislány. - szólalt meg mögülünk egy ismeretlen hang, mire odakaptam a fejem. Mikor megláttam ki áll még rajtunk kívül a színpadon eltátottam a szám.
-Luke Hemmings. - suttogtam.
-Szia, Calum vagyok. - szólalt meg jobbról valaki.
-Milyen pici vagy. - nevetett balról Micheal.
-Hello. - intett a színpad elején ülő srác, a 5 Seconds of Summer utolsó tagja, Ashton.
-Ó, te jó ég. - kaptam kezemet a szám elé.
-Mi az? - nézett rám aggódva Harry.
-Nem mondtad, hogy a 5 SECONDS OF SUMMER is itt lesz. - hangsúlyoztam ki az egyik kedvenc bandám nevét.
-Nem tudtam, hogy rajongó vagy. - rázta a fejét Harry, még mindig értetlenül.
-Úristen. - szaladtam oda Luke-hoz - Szia, Elena Pataki vagyok, hihetetlen boldog vagyok, hogy találkozhatok veletek, kaphatok egy aláírást? - hadartam.
-Persze, kislány. - mosolygott és egy filccel aláfirkantotta a papírkát, amit felé nyújtottam.
-Uhh, el sem hiszem, hogy élőben is látlak. Nagyon-nagy rajongó vagyok, imádlak titeket, a számaitokat. A She Looks So Perfect a kedvencem, meg a Beside You. Sokan azt írják, hogy a She Looks So Perfect-nek fura a klipje, de én, amikor először megnéztem, végig röhögtem az egészet. Meg másodjára és harmadjára is. A lényeg, hogy nekem tetszik és, hogy nagyon szeretlek titeket. - pörögtem fel és össze-visszakalimpáltam, miközben hadartam. Majd oldalra fordulva Harry érdekes pillantásával találtam szembe magam.
-Talán nem említettem, hogy egy kicsit odáig vagyok értük? - húztam el a szám.
-Egy kicsit? - húzta fel a szemöldökét, miközben Luke elnevette magát - Amikor minket megláttál miért nem őrültél meg ennyire?
-Mert féltem, hogy elijesztelek titeket. Viszont most nem kell ettől félnem, mert ha meg is ijednek a reakciómtól, akkor is itt maradnak. - vigyorogtam.
-Te vagy Harry Styles barátnője és még mindig így reagálsz, ha hírességet látsz? - kérdezte nevetve Calum és közelebb sétált.
-Kaphatok egy aláírást? - kértem nagy szemekkel - Amúgy nem vagyok a barátnője.
-Ne haragudj. - nézett a szemembe és visszaadta a papírkát, amin az aláírása virított - Csak úgy álltatok itt, mintha... - kezdte. Zayn hirtelen elhúzta a nyaka előtt párszor kezét, amit én is láttam a szemem sarkából és Calum végül így folytatta:
-Semmi. Örülök, hogy találkoztunk, sokat hallottunk már rólad. Harry...úgy értem a fiúk másról sem tud...vagyis tudnak beszélni csak rólad. - mosolygott zavartan, mire csak bólintottam egy nagyot.
-Szia, Michael vagyok. - köszönt kedvesen és átnyújtott egy cetlit, amin már ott volt az aláírása, amitől újra kivirultam.
-Ashton. - fogta meg a kezem Ash és megrázta.
-Elena. - mutatkoztam be - Megölelhetlek?
-Persze. - tárta a szét a karját, én meg hozzábújtam.
-Fúú, hallod, ez olyan mintha álmodnék. - futottam oda Niall-hez és ráugrottam.
-Néha félek tőled. - ráncolta a szemöldökét, majd elnevettük magunkat.
-Jujj, Hazza. - futottam le a táskámhoz, majd vissza a színpadra.
-Mit szeretnél? - vette ki kezemből a telefont.
-Lefotóznál minket? - álltam be a fiúkkal elé.
-Ez hihetetlen. - rázta a fejét Harry, de miután mind az öten belevigyorogtunk a kamerába előtte a képet.
-Köszi. - nyomtam egy puszit a szája szélére, majd zsebre dugtam a telefont - Na, kezdjétek, nem akartalak feltartani titeket. - szaladtam le és leültem, az első sorba, középre.
-Amúgy Luke? - néztem rá hirtelen.
-Igen?
-Mit mondtál az előbb?
-Semmit. - rázta a fejét.
-De amikor először megszólítottál. - álltam fel.
Egy kis ideig szemöldök ráncolva nézett a felfelé, majd mosolyogva felém pillantott.
-Hogy jó hangod van.
-De te honnan...? - kezdtem, de Harry félbe szakított.
-Szerintem...inkább próbáljunk. Ma-majd utána megbeszélitek. Vagy nem. - motyogott zavartan Hazz, mire csípőre tettem a kezem.
-Mit csináltál már? - húztam fel a szemöldököm.
Pár percig hezitált, síri csend volt az egész csarnokban, a többiek tekintetéből azt olvastam ki, hogy ők tudják, miről van szó, majd, végül lassan lesétált a színpadról és odavonszolta magát mellém.
-Megígéred, hogy nem fogsz megutálni? - rabolta el a tekintetem pár pillanatra.
-Soha nem tudnálak megutálni. Ígérem. - lágyítottam arcvonásaimon és elmosolyodtam.
Kikapta zsebéből a telefonját, bekapcsolta a wifi-t, megnyitotta a YouTube-ot és ezt írta be:
One Direction - Right Now (Elena Pataki and Harry Styles cover)
-Mi? - ráncoltam a szemöldököm.
Rányomott az első videóra, vízszintesbe forgatta a telefont és jobb kezét óvatosan a derekamra vezette. A videó elindult és megjelent egy kép róla és rólam (az, ami az újság címlapján volt, amin megcsókolt) és alatta a Right Now első akkordjait hallottam, gitáron. Majd...meghallottam az ÉN hangom. WHAT?!?!
A kép jobb oldalán én voltam, középen a szöveg, majd a Harry részénél ő volt a baloldalon és a szöveg. Az egész számot feltette, de a végén lévő beszélgetést természetesen levágta. Mikor vége lett a videónak csak néztem a sötét képernyőt, közepén a fehér nyíllal, amivel újra indíthattam volna, de ez eszem ágában se volt.
-Szóval - köszörültem meg a torkom - tisztázzuk a dolgot. Feltettél a YouTube-ra egy olyan számot, amit eredetileg a One Direction énekel, de a videóban te, a 1D egyik tagja és én, egy névtelen senki énekli el a dalt. Ezzel még nem is lenne semmi baj. Csakhogy ez egy szerelmes dal, Harry, és egy olyan kép van az elején, amin csókolózunk! - emeltem feljebb a hangom - De még ez se lenne olyan hatalmas baj, bár, már az port kavarna, hogy a fiúk nélkül énekeltél, egy One Direction számot, egy idegennel. De Harry, könyörgöm, neked barátnőd van!! Mit fognak gondolni rólam, hogy csak így pár nap után lecsaplak Taylor kezéről? Nem, az nem lényeges rólam mit gondolnak...de rólad, Harry!! Mit fognak írni az újságírók, a bloggerek, hány sajtótájékoztatót kell adnod, hogy elsimítsd a dolgot?? - szinte már kiabáltam - És mind ennek a tetejébe meg se kérdeztél... - halkítottam le a hangom az utolsó mondatnál.
Sokáig néztem a szemébe és annyira sok érzelem tükröződött a tekintetében, hogy nem tudtam eldönteni, mire gondol. Ajkai nyitva voltak, de egy hang nem jött ki belőle, úgyhogy egy mély sóhaj után megszólaltam.
-Ne haragudj, kicsit túlreagáltam a dolgot.
Még mindig nem szólt semmit, ezért kikerültem és hátramentem megkeresni a mosdót.
-Elly. - hallottam Harry hangját, de nem fordultam meg.
-Hazz, gyere. - hívta Liam.
-De... - akadékoskodott Harry.
-Szerintem most hagyd egy picit. - szólt aranyos hangon Eleanor.
Elindult a C'mon, C'mon és nagyon úgy tűnt elkezdték a próbát, én meg levágtam magam, a folyosó közepére.
-Ohh, drágám. - mondta hirtelen valaki.
Felé kaptam a tekintetem és elmosolyodtam, mikor Lou-t láttam meg.
-Hová lett Lux?
-Paul-lal játszik. - ült le mellém, a földre - Hallottam, amiket mondtál és én tényleg nagyon imádom Harry-t, de most neked volt igazad. Nem reagáltad túl, hogy tehette fel?
-Lou, miattam tényleg nem kell ilyeneket mondanod.
-Nem miattad, én is így gondolom. Gondolkozhatott volna előtte.
-Lou.
-És meg sem kérdezett.
-Lou.
-Még azt a képet is felrakta.
-Louise. - szóltam rá még mindig nyugodt hangon.
-Bocsi. - simított végig a vállamon - De neki is igazat kell adnom egy picit. Egy ilyen gyönyörű lányt nem mindennapi dolog megcsókolni, hencegni akart veled. És, hogy még jól is énekel.
-Kiről beszélsz? - nevettem fel.
-Rólad, drágám. Láttalak ám Lux-szal és csodállak. Ha létezik olyan, hogy tökéletes, akkor az te vagy.
-Ugyan, Lou.
-Ez az igazság. - csapott felhúzott lábamra és feltápászkodott. Szemöldökét ráncolta, ahogy lenézett rám és végül egy hatalmas vigyor ült ki az arcára.
-Mi az? - kérdeztem.
-Összeillessz Harry-vel. - ezzel elment.
Hosszú ideig csengettek utolsó szavai a fülemben, majd feltápászkodtam és visszamentem a színpad elé és leültem.
Nem vettek észre és ennek most kivételesen örültem. Mi van, ha igaza van Lou-nak? Ha tényleg csak "hencegni" akart velem? Mi? Dehogyis, ez hülyeség. Mégis ki az a hülye, aki Velem akar hencegni? Harry.
Inkább gyorsan elhessegettem a gondolatot és a próbára figyeltem. A fiúk a Live While We're Young-ot énekelték és az egészet elhülyéskedték, eltáncolták, a szokásos táncukat, Zayn valahonnan talált egy piros műanyag kukát (?) feltette a fejére és úgy járkált. Liam próbálta komolyan venni, hisz holnap lesz a koncert, de mikor meghallotta Zayn hangját, ahogy a kukán keresztül énekel, elkezdett röhögni, de annyira, hogy szétterült a színpadon. Én is halkan nevetni kezdtem, de nem csak Zayn miatt...A túl oldalon Niall-ön és Louis-on akadt meg a szemem, akik egy-egy partvissal táncoltak, majd elhajították azokat és egymással táncoltak, de ez nem nagyon jött össze, mert Louis rálépett Niall lábára, amitől Niall összecsuklott, Tommo pedig ráesett. Nevetve tovább fordítottam a fejem és a tekintetem hirtelen egy szomorkás zöld szempárral találkozott, ami engem fürkészett. Ahelyett, hogy elkaptam volna a fejem, szélesen rámosolyogtam és integettem. Harry kifújta az eddig benntartott levegőjét és aranyosan elmosolyodott, amitől megjelentek kis gödröcskéi az arcán. Úgy tűnik szent a béke. Örömében ráugrott Zayn-re, aki ugye semmit nem látott a kuka miatt és mivel meg akarta tartani az egyensúlyát hátrafelé araszolt, de a lába megakadt Louis-ban, így mindketten ráestek BooBear-re és Niall-re. Hatalmas röhögés tört ki belőlük is, belőlem is és az első sorban ülő csajokból is, akik észrevettek és lehívtak magukhoz. Felpattantam, leugráltam a lépcsőn és kényelmesen helyet foglaltam Eleanor mellett. Elpróbáltak még pár számot, majd elérkezett a várva várt pihenő.
Liam felállította Sophi-t és az ölébe ültette, Louis meg követte a példáját, csak ugye nem Sophi-val, hanem Eleanor-ral. Niall lehuppant Louis-ék mellé és hirtelen az ölébe ugrott Zayn, ami nagy vihorászást keltett, Harry pedig mellettem foglalt helyet. A 5sos a saját számait próbálta a színpadon, amit én gülüszemekkel bámultam.
-Hé.
-Igen? - fordultam Harry felé.
-Nagyon haragszol?
-Dehogy, nem haragszom.
-Biztos? Mert amúgy szerintem nem reagáltad túl, igazad van, sajnálom. Csak, tudod, valahogy éreztem, hogy úgyse mennél bele. Nem engedted volna meg, hogy feltegyem a videót. Igazam van? - mosolygott.
-Igen. - nevettem el magam - De én azt nem értem, hogy egyáltalán miért tetted fel?
-Ezt inkább hagyjuk.
-Harry. - kérleltem.
-Majd, egyszer megérted.
-Hát jó. De ugye csak azután tetted fel, mikor már az eredeti is fent volt?
-Persze.
-Akkor jó. Amúgy csak egy nagyon-nagyon picit haragszom, mert sohasem szerettem a hangomat felvételen. - nevettem halkan.
Egy kis ideig komolyan nézett rám, majd elmosolyodott, átkarolta a vállam, megszorongatott és egy puszit nyomott a fejemre. A vállára hajtottam a fejem és úgy néztem tovább a próbát.
-Na jó, kislány, te jössz. - mutatott rám Luke.
-Mi? - értetlenkedtem.
-Énekeltél már élő zene mellett?
-Nem.
-Akkor gyere, egyszer mindent el kell kezdeni. - mosolygott Ashton.
-Nem, fiúk, köszi, de nem.
-Menj már. - lökött meg egy picit Harry.
-De nem veszed fel. - fenyegettem meg, miközben már felfelé tartottam a színpadra.
-Nem ígérhetek semmit. - válaszolta, mire nevetve megráztam a fejem.
-Ezt ismered? - kezdett bele Luke a Green Day-Boulevard of Broken Dreams című számba.
-Hülyéskedsz? A kedvencem. - kacsintottam, majd szerencsétlenül beálltam a mikrofon elé és hajamból kivettem a csatokat. Pár másodpercem volt még a kezdésig, addig gyorsan körbe néztem a csarnokban, tekintetem rávezettem Harry-re, egyik kezemmel megfogtam a mikrofon állványt, másikkal, pedig magát a mikrofont, lehunytam a szemem és elkezdtem énekelni. Elmosolyodtam, miközben énekeltem, csodálatos érzés úgy énekelni, hogy mögötted élőben megy a zene. A refrénnél kinyitottam a szemem és szélesen rámosolyogtam a "közönségre", akik, természetesen, tomboltak. Luke és Calum mellém álltak és ott gitároztak, míg Michael kicsit besegített a refrénnél, mint ahogy Billie Joe sem énekli egyedül azt a részt és gitározott. Kivettem a mikrofon az állványból és hátraugráltam Ashton-hoz, majd annál a résznél, ahol csak egyedül éneklek egy gitárral újra előre mentem, Luke mellé és, mivel közel voltunk egymáshoz, ketten énekeltünk a mikrofonba. A végén pedig átadtam a terepet a srácoknak, akik fantasztikusan játszottak. Amint a szám véget ért, elől hatalmas sikoltozásba kezdtek és nagy vastapsot kaptunk, meghajoltunk és én lesiettem a színpadról. Minél hamarabb Harry ölelésében akartam lenni, mivel úgy remegett a lábam, hogy azt hittem összeesek.
-Nagyon ügyes voltál. - dicsért meg Hazza és, ahogy azt gondoltam, szorosan magához ölelt.
-Szép volt. -mondták a többiek is.
-Jól nyomod, kislány. - kacsintott Luke.
-Köszönöm. - bólintottam és próbáltam elrejteni paradicsom vörös arcom, Harry karjaiban.
-Helloka! - hallottunk meg egy enyhén nyálas hangot. Enyhén. ENYHÉN. Remélem, érzitek az iróniát...
Harry gyorsan kilökött a karjaiból, így leestem a székre és a fejemet fogva néztem az egyre közeledő Taylor-ra.
-Azt hittem, próbáltok. - mosolygott és adott egy puszit Harry arcára - Jajj, ne haragudj, nyuszikám. - törölte le az ott maradt rúzsfoltot, a fiúkból meg kitört a röhögés.
-Mosakodj meg, nyuszikám, rúzsos lettél. - törölgette a szemét Louis, mire Harry csak grimaszolt egyet.
-Harry, beszélnünk kell. - hívta félre őt Taylor.
Végig néztem a beszélgetésüket, ami kb. így nézett ki:
Taylor beszélt és beszélt, miközben fejét lehajtotta és néha szomorkásan nézett Harry-re. Esküszöm, beíratom egy színjátszó szakkörre. A mondókája után felemelte a fejét és letörölte a nem létező könnyét. Harry megvonta a vállát, miközben a fejét rázta, majd mondott pár szót Taylor-nak, nyomott az arcára egy puszit és hátat fordított neki. Nagy meglepetésemre Taylor kiment a csarnokból, Hazza pedig felénk igyekezett.
Mikor odaért mellénk mosolyogva nézett ránk, mi meg visszamosolyogtunk. Egy kicsit kínos volt. Eleanor-ra néztem, aki unott arcot vágott, hisz tudta mire gondolok. Összeszorítottam az ajkam és próbáltam könyörgő arcot vágni, El pedig sóhajtva Hazza felé fordult.
-Mit mondott? - érdeklődött.
-Azt mondta, megrázták a történtek, ezért szünetet akar tartani, úgyhogy a legkorábbi géppel utazik vissza London-ba. Vagyis azt hiszem kikosarazott. - vonta meg a vállát.
-Ez király, haver. - csapott a hátára Liam - Úgy értem, sajnálom, biztos nehéz lehet. - váltott komolyabbra, de akkor már mindenki jó ízűen nevetett.
-Úgy látom, nem nagyon rázott meg a dolog. - próbálkozott még egyszer Eleanor.
-El, tudod, hogy nem azért jártunk, mert "hű de nagyon szerettük egymást". - nevetett Harry.
Meg akartam kérdezni, nagyon is meg akartam kérdezni, hogy akkor miért, de mivel ezek szerint Eleanor tudta, így rá nem hagyatkozhattam.
Tovább kerestem valakit és a tekintetem Louis-on állt meg, aki amint észrevett picit megrázta a fejét, jelezve, ő nem kérdezi meg. A következő Niall volt, aki csak rám mosolygott.
-Akkor miért voltatok együtt? - kérdezte Harry-től - Bocs, de elfelejtettem.
-Hát én csak azért jártam vele, hogy a sajtó ránk szálljon és akadjanak le Zayn-ékről és Louis-ékról. Őt már nem tudom.
-Ez aranyos. - csúszott ki a számon, mielőtt visszafoghattam volna magam.
-Igen, az én cuki Harry-kém. - ugrott rá Louis.
A srácok visszamentek egy kicsit még próbálni, majd összeszedtük a cókmókjainkat és elindultunk haza.
-Nagyon jók lesztek holnap. - szálltam ki a kocsiból, miután Harry leállította.
-De csak ha te is ott leszel. - kacsintott.
-Ohh, basszus. - csaptam hirtelen a homlokomra, amint beléptem a házba.
-Mi az?
-Nekem órám lesz. - szaladtam fel az emeletre.
Gyorsan bedobtam a táskámba egy harisnyát, és egy dresszet, a spicc cipőm, plusz fésű, hajgumi, hajcsat, telefon, pulcsi, kenőcs, fásli és leszaladtam a lépcsőn.
-Elvinne valaki? - lihegtem.
-Hova?
-Lehet, hogy még nem mondtam, de balettot tanítok tíz-tizenegy éves gyerekeknek és pénteken fél héttől van órám. - ültem le. Bekentem a bal bokám a sportkenőccsel és erősen köré tekertem a fáslit.
-Én szívesen elviszlek. - állt fel Harry.
-Örök hála.
-Bemehetek az órára? Megnézhetlek? - kérdezte.
-Persze. Sziasztok! - küldtem egy puszit.
Bepattantam a kocsiba és, miközben vártam Harry-t, idegesen doboltam a lábamon. El fogok késni. Biztos, hogy el fogok késni, még sose késtem el.
-Kicsit ideges valaki. - huppant be Harry.
-Nem szokásom elkésni, úgyhogy kérlek, siess.
-Igenis. - pörgette fel a motort és végre elindultunk.
